A katolikus gimnázium könyvtárának története
A Fráter György Kir. Kath Gimnázium könyvtára fiatalabb, szerényebb állományú volt, mint a református gimnáziumé, a II. világháború előtt kb. 11 000 kötet könyvvel rendelkezett.
Az 1711-es szatmári béke után a város fejlődésnek indult, megváltozott a felekezeti összetétele is, a reformátusok mellett egyre nagyobb számban éltek itt katolikusok, evangélikusok, görögkeletiek. A minorita rend 1728-ban kérte vissza a Boldogasszony templom helyét, s ezt követte az iskolaalapítás 1730-ban. Az első iskola épülete hamar kevésnek bizonyult, de az új épületre 1752-ig várni kellett. Ez sem volt azonban időt álló, mivel vályogból készült, 20 év után beomlott. Végül 1777-re készült el a harmadik iskolaépület, mely 6 tanteremmel 1910-ig állt.
A legkorábbi könyvtári állományról semmilyen adat nem maradt fenn. Az iskola dokumentációja az 1843. július 19-i miskolci tűzvész során megsemmisült. 1730-tól a könyvtár a minorita rendház épületében volt, 1876 után költöztették az új iskolaépületbe, mely egy 8 m hosszú, 7,5 m széles, 4,3 m magas, kályhával ellátott, kétablakú helyiség volt. Ekkor a tanári könyvtár őre Bajay Amand minorita rendi tanár volt.
Az 1878-as árvíz azonban elpusztította az iskola egész felszerelését és könyvtárát. Hiába próbálták a padláson szárítani a könyveket, az iszap összeragasztotta a lapokat, így használhatatlan lett a teljes állomány. A veszteség 3414 könyv és nyomtatvány volt.
Az árvíz utáni években a szertári tárgyak pótlása kapott fő hangsúlyt. Miskolc sajnos nem volt olyan szerencsés, mint a többi nagyváros. A károkat a városnak önerőből kellett pótolni. A könyvtár így csak a jótevőkre számíthatott.
1886/87-ben Bajay Amand cédula és szakrend szerint is rendszerezte az állományt. Mégis, mivel az épület szűkösnek bizonyult, újra meg kellett bolygatni az állományt. A könyvtárat a Kazinczy utcában bérelt Debreczeny-féle házban, bérelt szobában kellett elhelyezni. Az árvíz után megmaradt felszereléseknek ez elegendő is volt, később azonban több helyiségre volt szükség.
Az iskolai értesítők hosszú éveken át a könyvtár szegényes voltát hangsúlyozzák. Kétségkívül áldatlan állapot az egy iskola életében, ha a szertárak más épületben vannak. Az új épület azonban még sokáig váratott magára.
1892-ben a tanári könyvtár két, az ifjúsági pedig egy helyiségből állt:
| Tanári könyvtár I. | 5.94 m hosszú, 4.75 m széles, 3.82 m magas (28.22 m2) | |
| Tanári könyvtár II. | 4.85 m hosszú, 3 m széles, 3.82 m magas (14.55 m2) | |
| Ifjúsági könyvtár | 4.46 m hosszú, 3.1 m széles, 3. 82 m magas (13.83 m2) |
Ennek a kis alapterületű ifjúsági könyvtárnak 256 tanulót kellett kiszolgálnia.
1908-ban végre megmozdult az állóvíz. Megvásárolták az új épülethez szükséges telket, a gimnázium az építkezés idejére a Csabai kapu 17. szám alá költözött.
1911. szeptember 18-án már az új épületben kezdhették a tanévet, melyben végre helyt kapott az ifjúsági és tanári könyvtár is. A tanári könyvtár a földszinten, a jelenlegi 9-es tanteremben lett elhelyezve.
Az első világháború idején az épület kórház lett, a tanítás a református gimnáziumban folyt. 1916-ban a könyveket már ellenőrizték. 1922-ben a Minisztérium felhívására (miszerint az iskolákat a történelem nagy alakjairól kell elnevezni) a gimnázium felvette Fráter György nevét.
A két világháború között fejlődésnek indult a könyvtár is. Mutatja ezt, hogy a tanári és ifjúsági könyvtároson kívül külön felelőse lett a folyóiratoknak.
A II. világháború alatt az épület egy repülőtámadás során megsérült, majd 1944 nyarán katonai kórház lett. Az épület 1945-ben került vissza a fiúgimnázium birtokába, de sokáig nem élvezhették. 1949-ben a megalakuló Műszaki Egyetemet helyezték el itt, a tanítás ezután a Dayka Gábor utcában, az Evangélikus Tanítóképző épületében folyt. 1951-ben költözhettek vissza az épületbe, de akkor már az államosítás jegyében fel kellett venni Földes Ferenc nevét, s a református gimnáziummal közösen kellett az új iskola alapjait megteremteni.
A könyvtári állományról az utolsó adat még a II. világháború közepéről származik. Ekkor a tanári könyvtár állománya 8300 kötet volt. A háború alatt megviselt állomány a háborút követő években tovább apadt. Sem a bolsevik, sem a fasisztának kikiáltott könyvek nem maradhattak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az 1953-as egyesítéskor a jogutód Földes Ferenc Gimnázium mindössze 300-1000 kötetet örökölt.
1950. december 1-jén vette fel az iskola Földes Ferenc nevét, 1952-ben kapta vissza épületét, 1953-ban pedig összevonták a református gimnáziummal.
- Részletek
- (2014. április 06. vasárnap, 12:39)
